|
|
|
Elcserélt holttest, munkaverseny-nyertes fejőnő, szexuális önképzéshez edzőpartnert kereső sportolónő...
[2008. október 14. 00:37]
|
| |
„– Maga lágerőr volt, ez veszélyes, kockázatos dolog?
– Kockázat, az persze volt. Sok vodkát ittunk. Nem vetettük meg az arcszeszt sem…”
|
| |
Ismerős a stílus? Akkor itt most következhetne egy feleletválasztásos, amolyan bulvártévés teszt azzal a kérdéssel, hogy vajon ki írhatta a fenti sorokat. De mivel a pénzt nem tudnánk beszedni a szokásos cirka 300 forintos percdíjjal, és kamunyeremény sincs, ezért elárulom, hogy nem Rejtő Jenő, bár lelki rokonsága a szerzővel nyilvánvaló.
A „nagy orosz néplélek” örök témái: a vodka, a melankólia, az élet hiábavalósága fölött érzett – italozásra ösztönző – enyhe kétségbeesés ihlették az idézett sorokat, hogy csak néhány közhelyet említsek. Ráadásul a szerző élete nagyobb részét a Szovjetunióban élte le, amely létállapot érzékenyebb vagy szabadabb lelkeknek már önmagában elég okot adhatott az önpusztításra. A világirodalom és az emberi nem szerencséjére azonban Szergej Dovlatov nemcsak inni tudott – mert hát ugye mindenki ismeri a wannabe írókat és művészeket a sarki kocsmában –, de írni is. Pedig nem tartozik a nagy nyelvművészek közé, egyszerű mondatok, kevés jelző, és mégis irodalom, működik. Nem az jut eszébe róla az embernek, hogy ez biztos írószövetségi tag, hanem hogy lehetne a szomszédom is.
A kötet elbeszéléseiben a szerző újságírói karrierje során elkövetett tudósításait – mindegyik ízlésbűncselekménynek számít – és az azok alapjául szolgáló sztorikat idézi föl. Szovjet-Abszurdisztánnak a cikkekben megjelenő látszatvilága – sőt, ha már Rejtőt emlegettük, legyen Potemkin-világ – természetesen köszönőviszonyban sincs a valósággal, Dovlatov iróniája és cinikus kiszólásai pedig még fokozzák a kontrasztot. És persze mindeközben minden szereplő iszik, mint a kefekötő… A szerencsés olvasó pedig jókat röhöghet a pártfunkcik hülyeségein és a képtelennél képtelenebb helyzeteken: van itt minden, az elcserélt holttesttől kezdve a munkaverseny-nyertes fejőnő történetén át a szexuális önképzéshez edzőpartnert kereső sportolónőig és tovább. Helyi/kisvárosi lapok újságíróinak kötelező olvasmány!
Szergej Dovlatov: Kompromisszum – Külföldi nő (Európa Könyvkiadó, 2003) |
| |
dzs |
|
|
|
